Sosem voltam egy féltékeny típus, de nemrég észrevettem, hogy a férjem kicsit furcsán viselkedik. Egyszerűen úgy éreztem, mintha kevésbé figyelne rám, elhanyagolna. Nem vitt el sehova,(pedig megengedhettük volna magunknak, akkoriban jól éltünk) se étterem, se wellness, de még egy mozi sem. Kétségbeesetten panaszkodtam a barátnőmnek, akivel találgattuk, hogy mi lehet a baj. Mondta a barátnőm, hogy próbáljak figyelmes lenni, de egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy mi lehet a baj. Amikor már az kezdett motoszkálni a fejemben, hogy biztosan megcsal, a barátnőm azt tanácsolta, hogy béreljek egy magánnyomozót.
Először nem tartottam jó ötletnek, de aztán végül már aludni sem bírtam a gondolattól, hogy a férjem megcsal, és a szeretőjére költi minden pénzét. Bizonyíték híján viszont erős lenne megvádolni.
Végül utána néztem egy kicsit a dolgoknak az interneten, kutakodtam, hogy milyen magánnyomozó szolgáltatások vannak.
Kicsit meg is lepődtem azon, amit találtam, hiszen sokkal drágábbnak gondoltam az ilyesfajta szolgáltatásokat. Szimpatikus volt a weboldal, és végül aztán fel is vettem a kapcsolatot egy magánnyomozóval.
Nagyon kedves, és szimpatikus ember volt a nyomozó, és diszkréten megbeszéltem vele az aggályaimat. Jól esett, hogy őszintén elmondhattam neki, hogy aggódok a férjem furcsa viselkedése miatt, viszont nagyon rosszul is érzem magam amiatt, hogy nem bízok benne. Megkérdezte, hogy volt- e már erre példa. Mivel nem akartam hátráltatni a nyomozást, teljesen őszintének kellett lennem, és bevallottam neki, hogy volt.
Még nagyon régen, mielőtt összeházasodtunk, és fiatalok voltunk elment bulizni, és megcsalt. Akkortájt is nagyon furcsán viselkedett, de végül bevallotta a dolgot. Elmondta, hogy nagyon bánja, és a lánnyal többet nem is találkozott, és nagyon rosszul érezte magát. Én pedig először szakítottam vele, de idővel addig fűzött, hogy végül megbocsájtottam neki. Persze tudattam vele, hogy egy ilyen dolog után a bizalmat már nagyon nehéz visszaépíteni, de ő könyörgött, hogy adjak még egy esélyt a kapcsolatunknak. Én végül belementem, hiszen szerettem és úgy gondoltam, hogy mindenkinek jár egy második esély. De azt is tudtára adtam, hogy ha még egyszer ez előfordul, én többet nem állok szóba vele. Mikor már elmúlt a félelmem, megint minden újra csodás volt. Aztán rá egy évre megkérte a kezem, és összeházasodtunk. Házasságban élni vele pedig egyszerűen csodálatos. Ő életem szerelme!
De most, hogy megint furcsán viselkedik, elbizonytalanodtam. Nem akarok az a nő lenni, aki behunyja szemét, és nem foglalkozik semmivel!
A nyomozó türelmesen hallgatta végig a történetem, és azt mondta megért. Azt is elmondtam neki, hogy most nagyon rosszul érzem magam amiatt, hogy a férjem után magánnyomozót kell felbérelnem. A nyomozó azt mondta, hogy megérti a helyzetem és jól döntöttem, hogy hozzáfordultam, mert állítása szerint ő könnyedén ki tudja deríteni az igazságot.
Elmondta, hogy először azt kell kideríteni, hogy a férjem mire költi el a pénzét. Pár hét múlva közös együttműködéssel a nyomozó kiderítette, hogy pár hete egy építőipari cégnek utalt át egy nagyobb összeget. A cégnek is utánanézett, és megtudta, hogy házépítésbe kezdett. Végül azt is megtudtuk, hogy az általam kedvelt és sokat emlegetett városkában vett meg egy telket és oda kezdte építeni a házat.
Mikor megtudtam, majdnem elsírtam magam. Ez a szerencsétlen, nemhogy megcsal, hanem házat vesz nekem. Pont ott, ahova én akartam költözni kb. két éve, csak akkoriban nem volt annyi pénzünk, és abba a városba drágák voltak a telkek, így úgy döntöttünk, hogy tovább keresgélünk és addig albérletbe lakunk.
Bár eleinte rosszul éreztem magam a bizalmatlanságom miatt, azért az is igaz, hogy valamilyen szinten jó érzés volt megtudni, hogy mégsem csal meg.
Azt is el kell ismerni, hogy le a kalappal a nyomozó előtt, mert igazán remek munkát végzett. Biztosított arról, hogy a férjem nem találkozgat más nőkkel, és nem is ját bulizni, hanem a házat intézte minden szabad percében.
Onnantól kezdve, hogy szembesültem az igazsággal, sokkal nyugodtabban aludtam. Nem voltak rémálmaim és nem kételkedtem benne többé. A nyomozó biztosított róla, hogy erről a kis aggodalmamról soha nem fog senki se tudni, amire mérget is vettem volna, hiszen már első találkozásunkkor biztosított a diszkréciójáról.
A férjem csak hónapok múlva állt elő a meglepetéssel, és bár egy kicsit meglepődést kellett színlelnem, azért őszintén tudtam örülni annak a háznak, mert pont úgy nézett ki, mint amilyennek megálmodtam.
A nyomozónak pedig hálás vagyok, mert belegondoltam, hogy a hónapok alatt bizony teljesen tönkretettem volna magam a folyamatos aggódás és féltékenykedés miatt. Igazából megmentette a házasságom!
És néha minden házasságba kellenek titkok.